Petrétei József

	Petrétei József
	Magyarország igazságügy-minisztere
	Hivatali idő; 2004. október 4. – 2007. május 31.
Előd	Bárándy Péter
Utód	Takács Albert
Született	1958. október 10. (66 éves); Pécs
Párt	Magyar Szocialista Párt
Foglalkozás	politológus; politikus;

Petrétei József (Pécs, 1958. október 10. –) alkotmányjogász, egyetemi tanár, 2004 és 2006 között igazságügy-miniszter, 2006-2007-ben igazságügyi és rendészeti miniszter.

Tanulmányai

1978-ban vették fel a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban szerzett jogi doktorátust. 1984 és 1987 között tudományos szocializmust hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karon. Posztgraduális képzésen vett részt a németországi Trieri Egyetemen. 1996-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézetében politológus diplomát szerzett. PhD-fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte 1998-ban.

Tudományos pályafutása

Jogi diplomájának megszerzése után a Pécsi Tudományegyetem tudományos szocializmus tanszékén kezdett el dolgozni, majd 1988-ban az alkotmányjogi tanszékén adjunktusa, majd később docense lett, 1998-ban tanszékvezetői megbízást kapott. 2002-ben a kar dékánjává választották.

2007-ben a kolozsvári egyetem díszdoktora lett. Ugyanebben az évben, mikor közéleti pályafutása véget ért, visszatért a kar alkotmányjogi tanszékére. 2008-ban habilitált. 2009-ben a Magyar Köztársaság elnöke egyetemi tanárrá avatta.

Kutatási területe az alkotmányelméleti és államszervezeti kérdések, a törvényhozástan és összehasonlító alkotmányjog. 2012-től a Kodifikáció c. elektronikus szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Közéleti pályafutása

2004-ben, Gyurcsány Ferenc első kormányának igazságügyi minisztere lett, majd 2007. május 31-éig a második Gyurcsány-kormány igazságügyi és rendészeti minisztereként tevékenykedett. Második minisztersége során kétszer mondott le. Először 2006 szeptemberében az őszi utcai zavargások és a Magyar Televízió Székháza elleni sikeres ostrom miatt,^[1] de azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta el. Második lemondását a 2007 során kirobbant több rendőrségi botrány, különösen az ún. „Zsanett-ügy” után nyújtotta be, melyet akkor elfogadtak. (Az ügyben később az érintett rendőröket felmentették.) Utódja Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának addigi általános helyettese lett.

Minisztersége során indult be egy nagyszabású deregulációs folyamat és a Schengeni egyezményhez való csatlakozás. Nevéhez köthető továbbá egy új alkotmánytervezet kidolgozása (melyet nem sikerült elfogadtatni), illetve a pártfinanszírozási és a lobbitörvény.

2008-ban Kozármisleny város díszpolgárává avatták.

2009-ben a Magyar Közlöny szerkesztőbizottságának elnökévé nevezték ki, amelyet 2010-ig töltött be, a szerkesztőbizottság átszervezéséig. Utódja dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára lett.

Családja

Nős, három fia van. Felesége a Baranya Megyei Főügyészség helyettes vezetője.

Megjelent művei

Kormányzás és alaptörvény; Dialóg Campus, Bp., 2020
A köztársasági elnöki intézmény a magyar alkotmányjogban, 1989–2014; Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2018
Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények. 2., javított és aktualizált kiadás. Pécs, 2016, Kodifikátor Alapítvány. ISBN 9789638991270
Kocsis Miklós–Petrétei József–Tilk Péter: Alkotmánytani alapok; Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015
Petrétei József–Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai; Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014
Magyarország alkotmányjoga II.: Államszervezet. 2., javított és aktualizált kiadás. Pécs, 2014, Kodifikátor Alapítvány. ISBN 9789638991249
Petrétei József et al.: Magyar alkotmányjog III. ISBN 9639542350
Tanulmányok Ádám Antal professor emeritus születésének 80. évfordulójára; szerk. Chronowski Nóra, Petrétei József; PTE ÁJK, Pécs, 2010 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata)
Az alkotmányos demokrácia alapintézményei; Dialóg Campus, 2009. ISBN 9789639542495
Petrétei József et al.: Jogalkotástan. 2004, Dialóg Campus. ISBN 9639542377
Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára; szerk. Petrétei József; PTE ÁJK–MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 2001 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata)
Ádám Antal–Petrétei József–Tilk Péter: Közjogtan. Jegyzet a jogi asszisztensképzés számára; Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2001
Petrétei József–Tilk Péter: Alkotmányjogi alapismeretek; 2. átdolg. kiad.; PTE ÁJK, Pécs, 2001
Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára; szerk. Petrétei József; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2000 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata)
Magyar alkotmányjog, 1-3.; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2000-2006 (Institutiones juris)
A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában; Osiris, Bp., 1998 (Doktori mestermunkák)
Alkotmányjogi jogesetek. Oktatási segédanyag; szerk. Petrétei József; JPTE, Pécs, 1997
Kiss László–Petrétei József: A törvényhozástan alapvonásai; JPTE, Pécs, 1996

Jegyzetek

↑ Petrétei: Fogalmam sem volt, mit kell tenni – Index, 2013. november 5.

Források

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 873. old., ISSN 1787-288X
MEH
Petrétei József szakmai életrajza és publikációs listája
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Tanulmányi Tájékoztató Archiválva 2016. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2016. április 14.)
Per pedes apostolorum. Tanulmányok Petrétei József egyetemi docens 50. születésnapjára; szerk. Chronowski Nóra; Pécsi Alkotmányjogi Műhely Alapítvány, Pécs, 2008

Pécs-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Petrétei: Fogalmam sem volt, mit kell tenni – Index, 2013. november 5.

[1]

Petrétei József
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 2004. október 4. – 2007. május 31.
Előd	Bárándy Péter
Utód	Takács Albert

Született	1958. október 10. (66 éves) Pécs
Párt	Magyar Szocialista Párt

Foglalkozás	politológus politikus

m v sz Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Tasnádi Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence